Stephanus bérlet

Online jegyrendelés | Online bérletrendelés

Stephanus 2. Müpa

2021 november 21 18:00

Verdi: Requiem

Közreműködik: Kolonits Klára – szoprán, Fodor Bernadett – alt,

Turpinszky Gippert Béla – tenor, Kovács István – basszus

A Bajor Filharmónia és Szent István Filharmonikusok egyesített zenekara

Szent István Király Oratóriumkórus – karigazgató: Záborszky Kálmán

 

Vezényel: Mark Mast

 

 

Ma már csak nosztalgiával telített sóhajtással gondolunk arra, hogy volt idő, amikor a világot olyan eget rengető problémák osztották meg – esetenként utcai csetepatékig élezve a helyzetet –, hogy ki a nagyobb komponista, az olasz Verdi vagy a német Wagner, Brahms vagy tán Liszt muzsikája a legtökéletesebb…? Remekművek születtek itt is, ott is, örömére ínyenceknek és fanyalgóknak, mindenki talált kedvére való csemegét.

Giuseppe Verdi (1813-1901), a romantika leghíresebb olasz operaszerzője Requiem-ét neves kortársai illették koronával és bohócsipkával is, ki-ki vérmérséklete szerint.

"Jobb semmit sem mondani róla!"– intézte ela művet egyetlen félmondattal a német komponista-óriás, az "ellentábor" vezéralakja, Richard Wagner. Barátja, az ironikus humorú, vitriolba mártott pennájú zenekritikus, zongoraművész és karmester Hans von Bülow első hallásra szintén sommásan fogalmazott: "Verdi újabb operája – egyházi köntösben".

"Bülow halhatatlanná blamálta magát a véleményével... Ilyen művet csakis lángész írhat." –reagált erre lakonikusan az elfogultsággal egyáltalán nem vádolható német komponista, Johannes Brahms.

Mindeme véleményzápor közepette Verdi és remekműve az első milánói bemutatótól, 1874. május 22-étől kezdve diadalmenetben járta körbe Európát. A Requiem Budapestet is csakhamar elkápráztatta, igaz, itt már nem a szerző, hanem Erkel Sándor vezényelt, a helyszín pedig a Nemzeti Színház volt, 1875. december 18-án. Az előadás után magasztaló kritikák özöne zúdult az előadókra. A Pesti Napló részletesen taglalja a külsőségeket is:

… ,,A zenekar a requiem előadása alkalmával szokott helyén volt, a színpad érdekes látványt nyújtott. Lép­csőzetes padokon foglaltak azon helyet a műkedvelő urak és hölgyek — száznál több tag. A hölgyek fehér ruhát viseltek, fekete fátyolt a hajban s fekete keresztet a nyakon. Az urak fekete frakkban jelentek meg, fehér nyakkendővel. Ez érdekes distinguált csoport volt… A szólórészeket Benza Ida, Kvassainé és Tannerné, Pauli Richárd és Kőszeghy Károly énekelték, a kórusban nemcsak a színház énekkara vett részt, hanem az egyik legrégibb budapesti énekkari egyesület, a Budai Zeneakadémia énekesei is.”

 

A Requiem keletkezésének története a Verdi által igen tisztelt opera-komponista, Gioacchino Rossini haláláig, 1868-ig nyúlik vissza. Mély megrenülésében Verdi megkereste kiadóját, Ricordit, mert szerette volnaillően, egy nagyszabású, jeles kortársakkal közösen komponált gyászmisével kifejezni tiszteletét a nagy előd emléke előtt. Az ötletet a kiadó elfogadta, tételenként más-más komponistát bízva meg a megzenésítéssel. Verdiazáró Libera me szövegrészt választotta.  A társak közötti féltékenység, közömbösség ésegyéb hátráltató momentumok miatt a „Messa di Rossini”végül sohasem került a hallgatóság elé.

A Libera me ilyeténképp fiókba záratott, ám csak a kellő alkalomra várt, hogy csírájából szárba szökkenhessen a teljes mű, a Requiem. Az alkalmat a kor nagy műveltségű irodalmára, a Risorgimento (Itália egyesítésének eszméje) egyik vezéralakja, Alessandro Manzoni 1873 májusában bekövetkezett halálának híre szolgáltatta: a barátja elvesztésén mélyen megrendült komponista hozzáfogott a mű teljessé tételéhez, az első hat rész megírásához.

Tegyünk egy rövid kitérőt a műfaj múltjába!

A rekviem (gyászmise) műfaja a 15. század közepére alakult ki, elnevezését (jelentése: örök nyugodalom) a latin szöveg első sorából kölcsönözte: „Requiem aeternam dona eis, Domine...”

Az első – csak hírből ismert – gyászmise-kompozíció Guillaume Dufay (1400 – 1474) nevéhez köthető. Fennmaradt viszont barátja, Johannes Ockeghem (? –1497) megrendetítő erejű Missa pro defunctis-a, az első ismert gyászmise-kompozíció. Az elmúlással, a halállal való szembesülés gondolata alkotók hosszú sorát késztette komponálásra Victoriától Mozartig, Dvoráktól Ligeti Györgyig

A rekviem szövegét a gyászmise tételei adják: Introitus (kezdő ének), Kyrie (Uram, irgalmazz), Dies irae (a harag napja), Offertorium (a misefelajánlási része, az áldozat felajánlása), Sanctus (Szent vagy), Agnus (Isten báránya), Communio (áldozási ének), Libera (Szabadíts meg).

Külön figyelmet érdemel a Dies irae-tétel szövege, mely a 13. században keletkezett költemény. A hivatalosan 1570 óta a gyászmisék részét képező vers szerzője Celanoi Tamás (1190 – 1260) ferences szerzetes. Az utolsó ítélet hatalmas látomása tárul elénk, 19 rövid versszakba foglalva. (A katolikus népének-tár Napja Isten haragjának kezdettel tartalmazza.)

A rekviem, mint műfaj a liturgia szolgálatára alakult ki, Verdi Requiem-je viszont mindezen célon túlnőve terelia hallgatót a lélek belső útjaira. A monumentális alkotás ezzel a személyessé tétellel a maga nemében egyedülálló. Verdi életét ismerve nem véletlen ez a befelé fordulás. A halál és a gyász poklát sokszorosan megjárt ember mélyen gyökerező istenhite átsüt a hangokon. Hisz annyi emberi veszteség érte élete során! Ha belegondolunk, hogy sorban mentek el barátai, hogy rövid idő alatt elveszítette feleségét és két kislányát… nem véletlen, hogy az operairodalom legszívbemarkolóbb apa-lánya duettjei is az ő operáiban szólalnak meg…

Requiem aeternam dona eis Domine:

et lux perpetua luceat eis.

Te decet hymnus in Sion,

et tibi reddetur votum in Jerusalem:

exaudi orationem meam,

ad te omnis caro veniet.

Requiem aeternam dona eis Domine:

et lux perpetua luceat eis.      

Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik

és az örök világosság fényeskedjék nekik.

Téged illet, Uram, minden ének a szent hegyen,

téged illet a szent városban az áldozat.

Hallgasd meg könyörgésemet: hozzád tér meg minden ember.

Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik,

és az örök világosság fényeskedjék nekik.

 

Kyrie eleison.

Christe eleison.          

Kyrie eleison.

Uram, irgalmazz!

Krisztus, kegyelmezz!

Uram, irgalmazz!

Dies irae, dies illa
Solvet saeclum in favilla,
Teste David cum Sybilla.

Quantus traemor est futurus,
Quando iudex est venturus,
Cuncta stricte discussurus

Tuba mirum spargens sonum
Per sepulcra regionum,
Coget omnes ante thronum.

Ama nap a harag napja,
e világot lángba dobja:
Dávid és Szibilla mondja.

Mily irtózat fog az lenni,
ha a Bíró el fog jönni
minden hívet számbavenni.

Harsonának szörnyü hangja
hull a millió sirhantra
kit-kit a Trón elé hajtva.

 

Mors tupebit et natura,
Cum resurgetcreatura,
Judicanti responsura.

Hökken Halál és Természet
ahogy a Teremtés ébred
felelni a Vádló-széknek.

Liber scriptus proferetur,
In quo totum continetur,
Unde mundus iudicetur.

Iudex ergo sum sedebit,
Quidquid latet apparebit,
Nil inultum remanebit.

Az irott könyv elhozatik
melyben minden foglaltatik
kikből végzés formáltatik.

S ha a Bíró leül ottan,
ami csak lappang, kipattan,
misem marad megtorlatlan.

Dies irae, dies illa
Solvet saeclum in favilla,
Teste David cum Sybilla.

Ama nap a harag napja,
e világot lángba dobja:
Dávid és Szibilla mondja.

Quid sum miser tunc discurus,
Quem patronum rogaturus,
Cum vix iustus sit securus?

Én szegény ott mit beszéljek,
milyen pártfogókat kérjek,
hol még a szentek is félnek?

Rex tremende majestatis,
Qui salvandos salvas gratis,
Salva me fons pietatis.

Nagy Király kit retteg minden,
de a jót megváltod ingyen,
kegyed kútja, válts meg engem!

Recordare, Jesu pie!
Quod sum causa tuae viae.
Ne me perdas illa die.

Quarens me, sedisti lassus,
Redemisti crucem passus,
Tantus labor non sit cassus!

Iuste iudex ultionis!
Donum fac remissionis,
Ante diem rationis.

Rólam, Jézus, emlékezzél,
akiért a földre jöttél,
veszni aznap ne engedjél.

Engem fáradtál keresve,
értem szálltál a Keresztre:
annyi munkád kárba esne!

Igaz bosszu Mérlelője,
bocsánatod add előre,
míg a Számadás nem jőne!

Ingemisco tamquam reus,
Culpa rubet vultus meus,
Supplicanti parce, Deus!

Qui Mariam absolvisti,
Et latronem exaudisti,
Mihi quoque spem dedisti.

Preces mae non sunt digne,
Sed tu bonus fac benigne,
Ne perenni cremes igne!

Inter oves locum praesta,
Et ab hoedis me sequestra,
Statuens in parte dextra.

Fölnyögök bús vádlott módján,
bűntudattól pirul orcám,
úgy könyörgök, Uram, nézz rám!

Ki Magdolnát fölodottad,
és a latrot meghallgattad:
nekem is e reményt adtad.

Nem méltó az én kérésem;
de Te jó vagy tedd kegyessen,
hogy örök tűz ne égessen.

Bárányaid közt helyezz el,
bakok közé ne rekessz el:
jobbod felöl várjon kész hely!

Confutatis maledictis,
Flamnis acribus addictis,
Voca me cum benedictis.

Oro supplex et acclinis,
Cor contrinum, quasi cinis,
Gere curam mei finis.

Vesd a gonoszt kárhozatra,
a vad lángnak általadva;
engem végy a hív csapatba!

Esdve és ölelve térded,
hamuvá tört szívvel kérlek:
őrizz, hogy jó véget érjek!

Dies irae, dies illa
Solvet saeclum in favilla,
Teste David cum Sybilla.

Ama nap a harag napja,
e világot lángba dobja:
Dávid és Szibilla mondja.

Lacrimosa dies illa,
Qua resurget ex favilla,
Judicandus homo reus.

Huic ergo parce Deus,
Pie Jesu Domine!
Dona eis requiem.

Könnyel árad ama nagy nap

Hamvukból ha föltámadnak

A bűnösök s számot adnak.

 

Uram, nekik adj jó véget,

Kegyes Jézus, kérünk téged,

Add meg nekik békességed

Domine Jesu Christe, Rex gloriae
libera animas omnium fidelium
defunctorum de poenis inferni
et de profundo lacu:
libera eos de ore leonis,
ne absorbeat eas tartarus,
ne cadant in obscurum:
sed signifer Sanctus Michael
repraesentet eas in lucem sanctam.
Quam olim Abrahae promisisti, et semini ejus.


Hostias et preces tibi Domine laudis offerimus:
Tu suscipe pro animabus illis,
Quarum hodie memoriam facimus:
Fac eas, Domine de morte transire ad vitam.
Quam olim Abrahae promisisti, et semini ejus.

Urunk Jézus, mennyei dicsőség királya:

védd meg minden meghalt hívő lelkét

a pokol büntetésétől,

és szabadítsd ki őket a tisztítóhely kínjaiból.

Oltalmazd meg őket a pokol hatalmától:

ne nyelje el őket a pusztulás,

ne zuhanjanak bele az örök sötétségbe,

Szent Mihály, az égi seregek vezére,

vezesse el őket a világosság országába,

amelyet egykor Ábrahámnak

és választottaidnak megígértél.

Urunk: dícséretedre bemutatjuk az áldozatot, fölajánljuk könyörgésünket.

Fogadd el azokért a lelkekért,

akikről ma megemlékezünk.

Vezesd el őket a halálból az életbe,

amelyet egykor Ábrahámnak és választottaidnak megígértél.

 

Sanctus, Sanctus, Sanctus,
Dominus Deus Sabaoth.
Pleni sunt coeli et terra gloria tua.
Osanna in excelsis.
Benedictus, qui venit in nomine Domini
Osanna in excelsis!

Szent vagy, szent vagy, szent vagy

mindenség Ura, Istene.

Dicsőséged betölti a mennyet és a földet.

a magasságban.

Áldott, aki jön az Úr nevében,

Hozsanna a magasságban.

Agnus Dei, qui tollis peccata mundi:
dona eis requiem.
Agnus Dei, qui tollis peccata mundi:
dona eis requiem.
Agnus Dei, qui tollis peccata mundi:
dona eis requiem sempiternam!

Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit:

Adj nekik nyugodalmat!

Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit:

Adj nekik nyugodalmat!

Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit:

Adj nekik örök nyugodalmat!

Lux aeterna luceat eis, Domine:
Cum sanctis tuis in aeternum, quia pius es.
Requiem aeternam dona eis, Domine
Et lux perpetua luceat eis, Domine.
Cum sanctis tuis in aeternum, quia pius es.

Az örök világosság fényeskedjék nekik:

szenteid körében, Uram, mindörökre, mert jóságos vagy.

Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik,

és az örök világosság fényeskedjék nekik:

szenteid körében, Uram, mindörökre, mert jóságos vagy.

 

Libera me Domine de morte aeterna,
In die illa tremenda:
Quando caeli movendi sunt et terra:
Dum veneris judicare saeculum per ignem.
Tremens factus sum ergo et timeo,
Dum discussio venerit atque ventura ira.
Quando caeli movendi sunt et terra.

Ments meg engem Uram, az örök haláltól,

Ama rettenetes napon minden bajtól,

Midőn az ég és föld meg fognak indulni,

S eljössz a világot lángokban ítélni.

Reszket minden tagom, borzadok és félek,

Félek a naptól, mely vizsgálni fog s dúlni,

Midőn az ég és föld meg fognak indulni.

Dies illa dies irae calamitatis et miseriae,
Dies magna et amara valde,
Dum veneris judicare saeculum per ignem.
Requiem aeternam dona eis Domine:
Et lux perpetua luceat eis.

Haragnak napja az, inség s veszély napja,

Nagy nap, mely a bűnöst gyötrelemnek adja,

Eljössz a világot lángokban ítélni.

Örök nyugodalmat adj, ó Uram nekik,

S örök világosság fényeskedjék nekik.

Libera me Domine de morte aeterna,
In die illa tremenda.

Ments meg engem Uram, az örök haláltól,

Ama rettenetes napon minden bajtól.