Gaudeamus bérlet

Online jegyrendelés | Online bérletrendelés

Gaudeamus III.

2025 január 12 18:00

Erkel, Liszt és Mosonyi művei a nemzeti ébredés korszakában keletkeztek, amikor az 1830-as évek lázas függetlenségi törekvései a művészeti szférában is megjelentek. 1837-ben nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház, amely a negyvenes évektől sikerrel játszotta az első karmester, Erkel Ferenc operáit. Itt hangzott el 1844-ben először négyfelvonásos operája, a Hunyadi László is, amely a nemzet passióját végigjáró főhősről szól. Nyitánya egyetlen nagyszabású szimfonikus képbe tömöríti a cselekményt – a trombita motívuma a hőst szimbolizálja, lassú, lírai részei szerelmétől vett búcsúját idézik, végül Hunyadi tragikus hattyúdala hangzik el, ami az opera legismertebb zenéjével, a békétlenek kórustémájával zárul: „Meghalt a cselszövő”. Liszt 1839-es pestbudai látogatása után vált a nemzet koszorús költőjévé. A számára rendezett nagyszabású ünnepségeken elhangzott Vörösmarty ódája is, amely a zeneszerzőnek szegezte a kérdést: Van-e hangod a beteg hazának / A velőket rázó húrokon? Liszt hazájának szóló szimfonikus költeménye végül 1856-ban készült el, egyidőben nagyszabású Esz-dúr zongoraversenyével. A gyötrelmesen kivívott diadalról éneklő műve egy témából épül fel, csendes, fojtott panaszát a fanfár riadói váltják fel, a magyaros témák leplezetlenül tűnnek fel zenéjében. Mosonyi Mihály, Liszthez és Erkelhez hasonlóan, a nemzeti hangot keresi 1860-ban zenekari program-költeményében. A magyart búsulásában és vigalmában jeleníti meg, és mintegy himnuszként csendül fel a mű végén Egressy Szózata.